Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban megkezdheti a kamatemelést és szeptember végéig elbúcsúzhat a negatív irányadó kamattól – írta egy hétfői blogbejegyzésben Chritsitne Lagarde. A jegybankelnök szavaira komoly szárnyalásba kezdett az euró.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Amikor Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter elkezdett online beszélni a tegnapi G20 pénzügyi csúcstalálkozón, az orosz agresszióra tiltakozásul kivonult a teremből a nyugati pénzügyi döntéshozók jelentős része, az online résztvevők egy része pedig kikapcsolta a kameráját – tudta meg a Politico.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
A piac már 50 bázispontos kamatemelést áraz idén az Európai Központi Banktól (EKB) – írja a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan több befektetési bank is elkezdte elemzésében alapforgatókönyvként feltüntetni, hogy véget ér a negatív kamatok kora.
Erős várakozásokat keltett az EKB kormányzótanácsának márciusi ülésével kapcsolatban Christine Lagarde. A jegybank elnöke nem ismételte meg azt a kijelentését, hogy idén valószínűtlen a kamatemelés, a hírre az euró azonnal erősödésbe kapcsolt. Úgy tűnik, hogy márciusban ismét izgalmas döntés elé nézünk, hiszen érkezik a friss gazdasági előrejelzés is, emellett mostmár elvárás, hogy valami erősebbet mondjanak a kamatpályával kapcsolatban. Christine Lagarde kiemelte, hogy először a nettó eszközvásárlásokat építik le, csak utána térnek rá a kamatemelés kérdésére.
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint az infláció tovább tart majd és magasabb lesz, mint azt eddig hittük, de továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy középtávon a jegybanki cél alá mérséklődik. Christine Lagarde szerint jövőre nem lesz kamatemelés az eurózónában.
Christine Lagarde EKB-elnök ismét kiállt a jegybank véleménye mellett, amely szerint a befektetők kamatemelésre vonatkozó várakozása nem türközi az EKB szándékait. A jegybank már több hete azt látja, hogy a befektetők kamatemelést áraznak 2022-re, holott a jegybank egészen máshogy kommunikál. Ez viszont szemlátomást nem tudja meggyőzni a piacokat.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Lehetséges, hogy az eurózóna inflációja meghaladhatja az EKB jelenlegi előrejelzéseit, és ettől egyre többen tartanak a jegybankon belül - mondta Christine Lagarde elnök, aki hozzátette: összességében ennek mégis kevés jelét látják jelenleg, és továbbra is arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme középtávon a jegybanki cél alatt lesz.
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart jövő héten. A kormányzótanács ülése után a jegybank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatóban reagálhat majd a friss inflációs adatra, amely igencsak kellemetlen meglepetést okozott. A piac emellett lélegzetvisszafojtva keresi már a jeleket a tapering esetleges bejelentésére. Az UniCredit Bank elemzői a kamatdöntő ülés apropóján megvizsgálták, hogy mi hajtotta az áremelkedést augusztusban, hiszen ezáltal az is látható, hogy a jegybanknak kell-e érdemben reagálnia a folyamatra.
Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentése alapján lépéseket tesznek a digitális euró kifejlesztése érdekében, reagálva az utóbbi időszakban tapasztalt csökkenésre a készpénzforgalom terén – írja a CNBC.
Az EKB biztosan megváltoztatja majd iránymutatását júliusi ülésén azok után, hogy a múlt héten módosította stratégiáját – mondta Christine Lagarde elnök a Bloombergnek. Jövő csütörtökön az is kiderülhet, mit jelent az új jegybanki stratégia a gyakorlatban.
Megállapodtak az Európai Központi Bank döntéshozói, hogy két százalékra módosítják a jegybank hivatalos inflációs célját az eddigi „két százalékot közelítő, de el nem érő” célról és a szimmetrikussá tett cél kapcsán átmenetileg tolerálják az infláció túlszaladását is a célszámon – tudta meg a Bloomberg a csütörtökön bejelentendő egyik fontos döntést.
A koronavírus-válság által okozott súlyos gazdasági megrázkódtatás enyhítésétől kezdve a költségvetési politika koordinációján át a bankunió hiányzó láncszeméig és a digitális euró bevezetéséig számos igen fontos gazdaságpolitikai témában tartott az elmúlt években lényegében titkos egyeztetéseket négy kulcsfontosságú uniós intézmény elnöke. A megbeszéléseken nem születtek hivatalosan döntések, csak koordinációs jellegük volt a hivatalos kommunikáció szerint, mégis sok fontos témában lényeges következménye volt annak, aki a négy vezető között elhangzott. Mindez új megvilágításba helyezi az uniós döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos vitákat is, hiszen a külvilág ezekről az eseményekről nem tudott, és pontos jegyzőkönyvek sem készültek az elhangzottakról.
Az egyik legnagyobb szolgáltatónál.
Az elemző azon továbbra is vételre ajánlja a papírt.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Esnének a tőzsdék, ugrana az olajár.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
